Budai villák - villa Budán - ingatlan, ingatlanok, villas in Budapest




2015.05.26.
Vége az öt szűk esztendőnek az ingatlanpiacon
2015.03.02.
Itt az utolsó lehetőség az olcsó vásárlásra?
2015.02.01.
Véget ért a menekülés a belvárosból
További hírek >










Hírek

2009.04.27.
Hitelválság és magyar lakáshitelpiac - Mi is történt valójában?

Forrás: Forrás:Portfolio.hu

2008 egészét tekintve folytatódott az elmúlt években megszokott, a hitelállomány számában és összegében egyaránt tapasztalható növekedés a lakossági lakáshitelezés terén.

Ezt egyelőre az év második felében kezdődő gazdasági válság hatásai sem állították meg, csupán csökkentették az engedélyezett lakáshitelek számának és összegének dinamikáját - áll a Központi Statisztikai Hivatal napokban megjelent, a 2008. második félévi lakossági lakáshitelpiacról szóló összefoglalójában.


Lakáshitel-állomány

A tárgyidőszakban a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek teljes köre (21 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, 143 takarékszövetkezet, 3 hitelszövetkezet) szolgáltatott adatokat. 2008. december 31-én a lakáshitelek állománya 3875 milliárd Ft volt - ami a GDP több mint 14 százalékának felel meg -, ennek 61 százalékát a devizaalapú lakáshitelek tették ki. 2002-től az állomány összege folyamatosan emelkedik. Hat év távlatában a legdinamikusabb növekedés 2002 és 2003 között történt, akkor egy esztendő alatt az állomány megduplázódott. A bankok által 2004-ben bevezetett devizahitelek száma és összege szintén jelentősen nőtt: 2004-ben az összes hitelállomány összegének egytizedét sem érte el, 2008-ra meghaladta a 60 százalékot. A 2007. végi állapothoz képest a teljes hitelállomány összege közel 25 százalékkal, a devizaalapú állományé 62 százalékkal emelkedett.

Az összes hitelállomány 62 százaléka a bankoknál, 34 százaléka a jelzáloghitel- intézeteknél koncentrálódott, 4 százalék a takarék- és a hitelszövetkezeteknél jelent meg. Évek óta megfigyelhető, hogy a hitelállomány a bankoknál növekszik, a jelzáloghitel-intézeteknél és a takarékszövetkezeteknél csökken. 2008 második félévében a hitelek minősítésében még nem volt érzékelhető a pénzpiaci válság negatív hatása. Az állomány 95 százaléka a hitelek minősítése szempontjából problémamentes volt; több mint 3 százalékuk külön figyelendő minősítést kapott; az átlag alatti, kétes vagy rossz minősítésű hitelek aránya meghaladta az 1 százalékot.


Lakáshitel-engedélyezés

2008-ban 146 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 952 milliárd Ft értékben. Az engedélyezett hitelek számában és összegében az előző év végéhez képest növekedés következett be, ugyanakkor tovább csökkent az állami támogatású lakáshitelek összege és aránya: 2008 végén az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének már csak 9 százaléka volt államilag támogatott. Ebben a kategóriában a 2003. év volt a kiemelkedő, amikor az államilag támogatott hitelek összegének aránya elérte a 85 százalékot; 2004-ben viszont kevesebb mint felére csökkent: ekkor jelentek meg apiacon a devizaalapú hitelek, amelyek versenyképes kamataikkal és törlesztőrészleteikkel alternatívát nyújtottak a támogatott, forintalapú hitelekkel szemben. Az ezt követő időszakban ez utóbbiak arányában további lassú csökkenés volt megfigyelhető.

2008 II. félévében közel 74 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 502 milliárd Ft értékben. Az engedélyezett hitelek számában az előző év II. félévéhez képest több mint 3 százalékos, összegét tekintve 14 százalékos növekedés következett be. A 2008. II. félévben engedélyezett lakáscélú hitelek összegének csak 9 százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év 11 százalékos arányával. E változás lehetséges oka a devizaalapú hitelezés továbbterjedése: e kategória a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának közel 79 százalékát, összegének 88 százalékát teszi ki. 2008 második felében egy-egy ügyfél részére átlagosan 6,8 millió Ft összegű lakáshitelt engedélyeztek; az előző év azonos időszakához viszonyítva 10 százalékos emelkedés figyelhető meg.


Lakáshitel-folyósítás

Nem történt jelentős változás a folyósított lakáshitelek szerkezetében. 2007-ben az építésre és új lakás vásárlására folyósított hitelek aránya összesen 28 százalék volt, 2008-ban 26 százalékra csökkent. A használt lakás vásárlásához nyújtott hitelek összege nőtt; arányuk az előző év végi 59 százalékról 64 százalékra emelkedett az összes folyósított lakáshitelkörében. A folyósított lakáshitelek számában és összegében szintén a már említett 2003. év volt a kiemelkedő; ezt követően csökkenés, 2005- től ismét növekedés következett be. 2004-től az összes hitelcélon belül az építésre adott összeg aránya fokozatosan 27 százalékról 12 százalékra, az új lakás vásárlása cél esetében 25 százalékról 15 százalékra mérséklődött; ugyanakkor ettől az időponttól a használt lakás vásárlására fordított folyósítás 35 százalékról 64 százalékra nőtt.

Az előző év azonos időszakában összegét tekintve a használt lakások vásárlása dominált. Ennek a hitelcélnak az előfordulási gyakorisága 2008-ban tovább emelkedett. A használt lakások vásárlása mind számában, mind összegében meghaladta az építések és az új lakások vásárlásának együttesét.

A lakáscélú hitelek futamideje elérte a 15 évet, lakásépítés és újlakásvásárlás esetén pedig 18 év körül állandósult. Az átlagos futamidő új lakás vásárlása esetén 1 évvel, használt lakás vásárlása esetén kismértékben emelkedett.
Eladó villák | Kiadó villák | Ingatlanfelvétel | Médiaajánlat