Budai villák - villa Budán - ingatlan, ingatlanok, villas in Budapest




2015.05.26.
Vége az öt szűk esztendőnek az ingatlanpiacon
2015.03.02.
Itt az utolsó lehetőség az olcsó vásárlásra?
2015.02.01.
Véget ért a menekülés a belvárosból
További hírek >










Hírek

2008.10.08.
A legtöbb lakás a XIII. kerületben épül

Forrás:Sygma Produkció

Budapest XIII. kerületében kifejezetten intenzív a vállalkozói lakásfejlesztés; 34 nagyobb társasház/lakópart létesítése, értékesítése van folyamatban, de nemcsak ez, hanem az önkormányzat bérlakás építési programja, s a költségvetési forrásból finanszírozott lakásépítések magas aránya is figyelemreméltó.

Az önkormányzat a 1998-ban született fejlesztési koncepciójában célként rögzítette, hogy 2015-ig 35 ezer új lakást adnak át a kerületben, s ezek egyharmada mára meg is épült. A fejlesztési láz az irodai szegmensben sem csillapodik, s hamarosan új, újabb fejlesztéseket generáló bevásárlóközpont is létesülhet a kerület „szomszédságában”. Tudatosan terveznek, tudatosan haladnak - mondják az önkormányzat képviselői. Ez a siker titka.

Interjú dr. Tóth Józseffel, a XIII. kerület polgármesterével, és Arató Györggyel, a kerület főépítészével

- Az új kormányzati negyed már a helyszínkijelölési stádiumban élénkítően hatott az ingatlanfejlesztési kedvre, több beruházó vásárolt ingatlant befektetési, hasznosítási célzattal a szűkebb vonzáskörzetben, így a XIII. kerületben is. Miként fogadta a kerület vezetése, hogy a kormányzati negyed végül meghiúsult?

Dr. Tóth József: - A VI. kerület szomszédos kerületeként örömmel fogadtuk a kormányzati negyed tervét, hiszen erősítette volna az ingatlanfejlesztői ambíciókat a kerületben, s ez a szándék az ingatlan felvásárlásokban érződött is. Több potenciális befektető vásárolt területeket a kormányzati negyed közelében, ebben az ingatlanfejlesztői előregondolkodás nyilvánult meg.

- Milyen fejlesztéseket terveztek?

Dr. Tóth József: - Nem árulták el, de a szabályozási tervünk behatárolja a lehetőségeket: az érintett területekre intézmények, lakások létesítését engedélyezi kerületünk. Azért is sajnáljuk a kormányzati negyed meghiúsulását, mert a beruházás nyomán a Vágány utca - ami nem kerületünkhöz tartozik - a Dózsa György úttól megnyílhatott volna egészen a Lehel térig.

Arató György: - A kormányzati negyedhez kapcsolódóan nagyobb fejlesztési lehetőség a Szabolcs utca térségében adódott volna, ami rehabilitációs akcióterület. Az említett Vágány utcai „megnyitásban” továbbra is reménykedem, s mutatkozik is erre esély. A WestEnd II. beruházás nagy valószínűséggel elindul, s ennek a keretében megvalósulhat ez a fejlesztés. Ez előnyt jelentene, hiszen enyhítené a Szabolcs utcai térség közlekedési feltételeit, várhatóan nehezítő kereskedelmi beruházás hatását.


- Mi a kerület álláspontja a WestEnd II-ről?

Dr. Tóth József: - Akárcsak a tervezett kormányzati negyed, úgy a WestEnd II. is Terézváros közigazgatási területére esik. Mivel a szomszédos kerületekkel kötelező az adott terület szabályozási tervét véleményeztetni, mi is véleményeztük a VI. kerületét. Álláspontunk szerint a WestEnd II-vel nívós, városképet emelő ingatlanfejlesztés valósulhat meg. A beruházás nyomán a Ferdinánd híd sorsa is elrendeződhet, a járműforgalmat tudomásom szerint alagutas rendszerbe terelnék, ami megoldást kínálna a Lehel és Váci út térfal megújítására.

- Gyakran példálóznak a kerülettel: látványosan fejlődik, lakás- és irodalétesítésben élen jár, és intenzívek a kereskedelmi célú ingatlanfejlesztések is. Milyen mértékben játszanak ebben szerepet a kiaknázható adottságok, illetve az önkormányzat beruházás ösztönző eszközei?

Dr. Tóth József: - A kerület 1990-től napjainkig olyan változáson megy keresztül, mint ami a 1900-as évek elején lejátszódott. Az 1930-as évek elején a maihoz hasonló intenzív fejlődést produkált ez a városrész. Annak idején nagyot lendített a fejlődésen a korszerű közlekedés, az ipartelepítés, s nem mellékes az sem, hogy a kerület építészeti kultúrája világszínvonalat képviselt. Ha a jelenlegi fejlődési ívre tekintek, több párhuzamot látok: a közlekedési lehetőségek - főként a metró jelenléte -, a gazdasági struktúraváltás, továbbá a magas színvonalú építészeti értékek mind-mind kedvezően hatnak az ingatlanfejlesztésekre. Elhangzott már kritikaként, hogy a kerületben spontán fejlődés megy végbe. Mi erre azt mondjuk: ahogy haladunk előre, egyre tudatosabban alakítjuk a városfejlesztést, a várospolitikát. Mindez bizonyítható is: hosszú távú városfejlesztési terveket készítettünk már a ’90-es évek második felében, később jött az Európa Terv, a közelmúltban pedig az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS). Az említett dokumentumokban rögzítettük mindazon elképzeléseket, melyeket a kerületben szívesen megvalósítanánk. Minden ciklusban ezekből építkeztünk, a tervekből ciklusprogramok születtek. Az 1998-2002 közötti időszakban például fő prioritásként határoztuk meg a lakásépítést; szám szerint rögzítettük, hogy 35 ezer lakás építésére van lehetőség. Tudatos döntés eredménye az is, hogy a kisebb - bár nagy területet elfoglaló - kereskedelmi-szolgáltató egységek helyett nagyobb, tartósabb, és építészetileg is nívósabb épületek, intézmények kerülnek a kerületbe. Véleményem szerint ez a tendencia továbbra is - 2015-2020-ig - érvényesül, s ehhez szeretnénk feltételeket teremteni.

- Milyen fejlesztésösztönző eszközrendszere van az önkormányzatnak?

Dr. Tóth József: - Korábban építményadó kedvezménnyel ösztönöztük a beruházókat, de az uniós direktíva értelmében ezt meg kellett szüntetnünk. Tapasztalataim szerint a rugalmasság önmagában is nagy hajtóerőt jelent. Hallottam olyan szóbeszédeket, miszerint behódolunk a befektetőknek, de ez nem igaz. A lakossági, a befektetői és az önkormányzati érdekek összehangolására törekszünk - ez a legnagyobb kihívás, ami a városfejlesztés során felmerülhet. Hogy egy profán példával éljek: amíg valakinek a saját lakása épül, rendkívül megengedő, de amint beköltözött, már zavarja a szomszédos építkezés.

Arató György: - Az ingatlanfejlesztők azért jönnek ide tíz éve, mert a kiszámíthatóság nagyon magas fokú.

Dr. Tóth József: - 27 milliárdos költségvetéssel rendelkezünk. Fejlesztéseink jelentős részét saját forrásból valósítjuk meg. Saját ingatlanfejlesztéseink vállalkozói beruházásokat indukálnak. A Bulcsú utcai területen megépítettünk két házat, azóta tucatszám érkeztek befektetők. A Zsinór utcai területen ugyanígy járunk el. Az önkormányzatnak katalizátor szerepe van, hiszen a befektető úgy gondolkodik, ahol az önkormányzat fejleszt, ott valószínűleg neki is megéri fejleszteni.

- Minként érvényesül kompromisszum a lakosság, a befektetők, és az önkormányzat érdekei között?

Arató György: - Az önkormányzat előre rögzíti, hogy mit vár el egy területtől. Az egész kerületre van építési szabályzatunk, amely kijelöli a lakóterületeket. Ebből az övezeti rendből jött ki a 35 ezres lakásszám, amit a polgármester úr említett. Ennek töredéke önkormányzati beruházás, a többi pedig lehetőség az ingfejlesztők számára.

- Nemcsak lakások, irodaházak is gombamód nőnek ki a kerületben. Magasházak is lesznek köztük?

Arató György: - Rendszerváltás előtt Angyalföld nagy része ipari övezet volt, az észak-keleti tömb több mint 80 százalékát az 1998-99-ben jóváhagyott fővárosi terv lakóövezetté nyilvánította.A kékgalléros területek fehérgalléros területekké váltak: irodák jöttek létre. Ügyelni kell a lakóövezetek egészséges arányára, mert a túlzott lakáskoncentráció mesterségesen kiszorítaná a szolgáltató tevékenységeket.

Dr. Tóth József: - A lakásfejlesztés mellett az irodaépítés a kerület másik erőssége. Tudományos tanácskozást is tartottak már arról, hogy a Váci út miért alakult át irodaház boulevard-rá. Nagy a keletje az igényes irodaházaknak; négy nagy pénzintézet a kerületbe helyezi központját. Támogatjuk a korszerű, előremutató építészeti kultúrát. Örülünk annak, hogy ma már ezek az építkezések nemcsak egy-egy területre, a Duna-parti övezetre koncentrálódnak, hanem a kerület elmaradottabb területeire is, mint a Jász, a Szabolcs, vagy a Bulcsú utca. Jómagam 14 éve magasház-párti vagyok, ugyanez elmondható képviselő-testületünkről is. Az utóbbi egy-két évben közeledett a főváros és a kerület álláspontja a magasház-kérdésben. Ma már a politikai szereplők is azonos álláspontot képviselnek.

Arató György: - A jelenlegi fővárosi szabályozás nem enged 74 méternél magasabb épületet. A 74 méter ráadásul csak a XIII. kerületre vonatkozik, annak is egy szűkebb térségére, a Váci út és a Róbert Károly körút sarkára. A város más részein legfeljebb 55 méteres épületek létesülhetnek. Moszkvában, Belgrádban, Berlinben, Madridban - és még sorolhatnám -, engedélyezik a toronyházak létesítését. Bizakodásra ad okot, hogy Budapest jelenlegi főépítésze, Beleznay Éva e tekintetben kompromisszumkészebb, együttműködőbb, mint az elődje volt. A szakmai konszenzus is megvan, az építészek jelentős része azt az álláspontot képviseli, hogy a város településszerkezeti hangsúlyainak figyelembe vételével építhetők magasházak. Elsősorban azokon a pontokon, ahol a gyűrűirányú, illetve a sugárirányú szerkezetek találkoznak - mint a Váci út és a Róbert Károly körút sarkán.

Dr. Tóth József: - Az említett terület (Váci út és a Róbert Károly körút) hasznosítására meghívásos pályázatot írtunk ki. Arra kértük a tervezőket, hogy a térfal kialakításához készítsenek javaslatokat. A hat meghívottból öt magasházat álmodott a területre, sőt, egyikük felhőkarcolót is el tudna ott képzelni. Az önkormányzat végül - a főváros álláspontját figyelembe véve - kompromisszumos megoldásnál maradt: a környező épületek magasságának átlagát vette figyelembe, így lett a tervezett épület 74 méteres.


- A kerület hosszú távon meg tudja őrizni előkelő pozícióját?

Dr. Tóth József: - Évente 2000-2500 lakás használatba vételi engedélyét adja ki az építési osztály, a 2015-ig előirányzott 35 ezer lakás egyharmada megépült - ez kifejezi tőkevonzó képességünket. Hasonló lakásfejlesztési intenzitással számol a kerület. Arra törekszünk, hogy versenyképességünket megtartsuk, erősítsük. Nem véletlen, hogy egy amerikai pénzügyi intézmény Budapestet, azon belül a XIII. kerületet választotta központjául - komoly nemzetközi elemzések előzték meg a megfelelő helyszín kiválasztását.

Arató György: - Egyre nagyobb, tőkeerősebb ingatlanfejlesztők jönnek a kerületbe. A korábbi években a legtöbb fejlesztőnek csupán ígérvénye volt, a projekthez szükséges pénzt bankoktól szerezték, s nem biztos, hogy meg is kapták. Ma már jó néhány befektető biztos háttérrel rendelkezik - mindez biztosíték arra, hogy a fejlesztési projektek a tervszintnél tovább jutnak.
Eladó villák | Kiadó villák | Ingatlanfelvétel | Médiaajánlat